Megjelent a Korunk augusztusi száma

Az Európa-tervek című összeállítás célja az európai egységgondolat fejlődéstörténetének végigkövetése. Az eszmetörténeti vonal felvázolása mellett az egyes tanulmányok megjelenítik az adott kor történeti hátterét is. A súlypont résztematikái: Az európai egységgondolat története (Szénási Éva); Közép-Európa: német feladat? A Közép-Európa gondolat funkciói 1814–1945 között (Németh István); A Montánuniótól az Európai Unióig (J. Nagy László); Az európai polisz (Schöpflin György); Az Európai Unió esete a kisebbségekkel. A Balladur-tervtől a kisebbségvédelmi csomagig (Markó Béla); Mit várt Európától az Antall-kormány? (Jeszenszky Géza). A szaktanulmányokat szöveggyűjtemény követi (részletek Saint-Pierre abbé; Saint-Simon – Augustin Thierry; Richard Coudenhove-Kalergi és Antall József szövegeiből).

Magjelent a Korunk júliusi száma

A kortárs képzőművészetben a „kézügyességet” (technikai, mesterségbeli tudást) egyre inkább a nagy újító, Marcel Duchamp által emlegetett „agyügyesség” váltja fel. Ennek eredménye azonban nem csupán a konceptuális művészet elburjánzása (túlburjánzása?), hanem paradox módon az is, hogy az újabb művek értelmezése és megértése csaknem a teljes művészettörténeti hagyomány ismeretét, elméleti jártasságot is igényel – és nem csupán hedonisztikusan esztétikai viszonyulást; hiszen az újonnan születő, formabontó művek nagyon is szorosan kötődnek a hagyományhoz a reflexió, a tagadás vagy akár a pastiche gesztusai által. Ebből a sajátos problémahelyzetből indulnak ki a Korunk Művészetfilozófia súlypontú lapszámának szerzői, akik kritikailag reflektálnak a művészettörténeti múlttal ebben a felemás viszonyban kapcsolatot tartó alkotásokra, sőt magára a kritikára is.

Olvass továbbMűvészetfilozófia

Megjelent a Korunk 2020. júniusi száma

A fa olyan kulturális szimbólum és mítoszi szereplő, amely világszerte meghatározó a népek alaptörténeteiben. Élőlény és világokat összekapcsoló tényező. A kortárs ökológiai kontextusban szerepe felértékelődött, jelenlétével és hiányával egyaránt befolyásolja az emberek életét, ez Erdély és a nagyvilág léptékét tekintve ugyanúgy világossá vált az elmúlt időszakban. A lapszám többszempontú megközelítésben vizsgálja a fa jelenlétét a világban és az ember mentális térképein – az ökológia és ökokritika, a művészetelméletek és a történeti feldolgozások belátásait egyaránt hasznosítva.

Olvass továbbFák

Megjelent a Korunk  májusi lapszáma

A Trianon 100 című lapszám a magyar nemzet egyik legnagyobb traumáját, az 1920-as trianoni békeszerződést elemzi, amelynek értelmében Magyarország elveszítette területének és nemzeti vagyonának mintegy kétharmadát, valamint lakosságának közel kétharmadát, köztük több mint 3 millió magyart.

Olvass továbbTrianon 100

Megjelent

Impériumváltás Erdélyben (1918–1920)

Szerk. Kovács Kiss Gyöngy

Bár Erdély és a csatlakozó részek Romániához kerülését csak az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés szentesítette, az impériumváltásra ténylegesen már 1918 végén és 1919 elején sor került. E konfliktusoktól nem mentes folyamat egyik fontos eseménye volt az 1918. december 1-jén, Gyulafehérváron megrendezett ún. román nemzetgyűlés, amely nemcsak Erdély Magyarországtól való elszakadási szándékát nyilvánította ki, hanem a Román Királysággal való egyesülési óhaját is.

A kötet gerincét Apáthy István helyzetértékelését követően 11 olyan tanulmány képezi, amelyek e kétéves folyamat egy-egy csomópontját elemzik az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásától az erdélyi magyarság új stratégiájának – elméleti önmentés, öntevékeny ellenállás, kényszerű beilleszkedés – bemutatásáig.

A 11 tanulmányt hét forrásközlés egészíti ki. Ezek közül négy – a gyulafehérvári nemzetgyűlés határozata, Gyárfás Elemér 1919-es tervezete Erdély belső berendezkedéséről és a Román Királysághoz való viszonyáról, a párizsi békeszerződés által kidolgozott és Románia által is elfogadott kisebbségvédelmi szerződés és végül a magyar békedelegáció 1920-as alternatív javaslata Erdély államjogi státusáról és belső viszonyainak svájci típusú rendezéséről – a régió leendő státusával és ehhez kapcsolódóan többség és kisebbség együttélésének kívánatos formáival foglalkozik. Kettő pedig – Márki Sándor naplója és Janovics Jenő visszaemlékezése – az impériumváltás szubjektív olvasatát adja. A forrásközlések sorát Kós Károly Kiáltó szó című dokumentuma zárja.

400 old.

KOMP-PRESS KIADÓ – ISKOLA ALAPÍTVÁNY KIADÓ

ISBN 978-606-773-028-9

ISBN 978-606-94721-6-3