Erdély a két világháború között

Megjelent a Korunk decemberi lapszáma

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében a történelmi Erdély, illetve a Partium és a Bánság ismeretes módon Romániához került. Az erdélyi magyar nemzetrész számára ez gyökeresen új helyzetet teremtett. Többségből kényszerkisebbséggé válván ki kellett alakítania viszonyát a román többséghez és a román államhoz. Ennek során politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt új szervezeteket kellett létrehoznia vagy a régieket az új szellemhez igazítania.

Összeállításunkban ennek a folyamatnak elsősorban a politikai és kulturális vonatkozásaira koncentrálunk, de nem mellőzzük a társadalmi összefüggéseket sem. A tartalomból: Romsics Ignác: Az ellenállástól a beilleszkedésig. Az erdélyi magyarság dilemmái; Fodor János: Törésvonalak és kapcsolódási pontok Bernády György az Országos Magyar Pártban kifejtett tevékenységében; Főcze János: Moszkva trójai falova? A MADOSZ a két háború közötti Erdélyben; L. Balogh Béni: „Örömmámor és kétségbeesés” Az erdélyi magyarság és a második bécsi döntés; Murádin János Kristóf: Regionális politikai alakulat országos ambíciókkal. Az Erdélyi Párt 1940 és 1944 között; K. Lengyel Zsolt: Az ország és a táj. Szabédi László transzilvanizmusértelmezése az eszme fejlődéstörténetében; Csapody  Miklós: Barakkból palota. Az erdélyi magyar irodalmi élet 1918–1944; Pethő Tibor: Száz év kisebbségben.

 

Az Aranybulla legendáriuma: Zsoldos Attila előadása

A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből sorozata következő előadásának címe: Az Aranybulla legendáriuma. Meghívott előadó Zsoldos Attila történész, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, Budapest. Az előadásra 2022. november 23-án, szerdán 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.

Az irodalom transznacionális hálózatai

Megjelent a Korunk novemberi száma

A huszadik század és az ezredforduló demográfiai mozgásai, a geopolitikai átalakulások világszinten teszik relevánssá a nemzeti irodalmak újradefiniálásának kérdéskörét. A diaszpóralét tapasztalatai, a lakosság mobilitása, az országhatárok, illetve az azokhoz való viszonyaink átalakulásai felismerhetővé teszik a nemzeti irodalmak hálózatos jellegét, amelynek következményei lehetnek az irodalomtörténeti elbeszélésekben is. A lapszám szerzői világirodalomról, többnyelvűségről, filmes alkotókról, kulturális összjátékokról írnak, planetáris kitekintésben.

Olvass továbbAz irodalom transznacionális hálózatai

Korunk Kulcsa 2021

Korunk Kulcsa 2021

A Korunk éves díját, a Korunk Kulcsát 2021-re Csapody Miklós irodalomtörténésznek ítélte a szerkesztőség. A díj átadására 2022. október 29-én került sor a szerkesztőségben. Laudációt Cseke Péter szerkesztő mondott, a díjat Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője adta át.

Korunk Kulcsa Gergely Zoltán kolozsvári szobrász alkotása.

 

              

 

Informális vidék

Megjelent a Korunk októberi lapszáma

Mit hordoz az informalitás? Szabályszegést vagy önmegvalósítást? Hatalommal való szembenállást vagy egyéni előnyszerzést? Túlélési módszert  vagy kreatív közösségi cselekvést? Vagy mindezt együtt? Az informális társadalmi gyakorlatok sokszínű, gazdag világa  társadalmi örökség,  folyamatosan megújuló mintázatai ma is mélyen beágyazódnak  a hétköznapi tudásba, a mindennapi életvezetésbe. A Korunk tematikus összeállításának szerzői (Biró A. Zoltán, Bodó Julianna, Jakab Judit, Kovács Eszter, Kovács Judit-Tünde, Oláh Sándor, Sarány Orsolya, Sárosi-Blága Ágnes, Szász Mária-Magdolna, Székely Kinga Katalin)  a székelyföldi térségben végzett kutatások alapján az informalitás megjelenési, működési módozataról kínálnak szemléletes leírásokat,  elemzési szempontokat, továbbgondolásra érdemes értelmezéseket.