Megjelent a Korunk márciusi lapszáma

A lapszám olyan jelenségeket tár fel, amelyek határon helyezkednek el: fizikai, időbeli vagy mentális síkon. Olyan történeteket mesél, amelyek határhelyzeteket jelenítenek meg. A határok kérdése izgalmas téma, ezért a legrégebbi korok óra kísértette az emberiséget, hogy mi van a határon túl. A határ fogalma a humán- és a természettudományokban is felmerül, így a lapszám szerzői sokféle területről érkeztek, interdiszciplináris szemléletmódot érvényesítve. Guld Ádám a legújabb online kommunikációs jelenségeket elemzi, Tőkés Gyöngyvér és Fosztó László a kirekesztés formáiról írnak: a digitális kirekesztés, illetve az etnikai szegregáció kérdéséről. Vákár Zsanett a történelem határhelyzeteit járja körül az örmény népirtás kapcsán. A Balázsi Gábor, illetve a Mérő László és Póka Tünde által készített tanulmányok több szempontból közelítik meg a határokat: az előbbi az evolúciót meghatározó korszakhatárokat vizsgálja, míg a második a véletlen fogalmán keresztül jut izgalmas következtetésekre. Kotta Ibolya tanulmánya a pszichológia területén értekezik arról, hogy minként hat ránk a bizonytalanság.

Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében a magyarság mintegy harmada – összesen több mint 3 millió fő — az új Magyarországgal szomszédos országok állampolgára lett. Bár 1938 és 1941 között ez a helyzet módosult, 1945 után – apró eltéréssel – ismét az 1920-as határok álltak helyre. A magyarság jelentős része tehát immár több mint egy évszázada kisebbségi sorban él. E kötet témája az egyes régiók – Szlovákia, Kárpátalja, Erdély, Délvidék – magyarságának 1920 és 2020 közötti demográfiai, társadalmi, jogi, politikai és kulturális szempontú története. Szerzői a téma legjobb szakemberei, akik nemcsak a magyarországi, hanem a külhoni magyarság kutatóintézeteit és egyetemeit is reprezentálják. Írásaik, amelyek először előadás formájában hangzottak el a Magyar Tudományos Akadémia 2022. szeptember 22-23-ai konferenciáján, nemcsak a téma kutatóinak, hanem a magyar kisebbségek múltja és jelen iránt érdeklődőknek is bízvást ajánlható.

Megjelent a Korunk februári lapszáma

Séta a színház és a tágabban értelmezett előadóművészet körül, változatos témákkal. A lapszám szövegei esettanulmányok formájában tárják fel a régebbi és újabb performatív kísérletek, műfajok történeti és főként emberi relevanciáját. Az összeállítás a 19. századi hagyományoktól egészen a kortárs színházi útkeresésekig, széles spektrumon vizsgálja, hogy mit jelentett a színház egykor, és mit jelent ma a közönsége számára. A tartalomból: Tar Gabriella-Nóra: Színház a színházról. A színész és mestersége Johann Baptist Hirschfeld Jugendfleiß (1825) című temesvári kéziratos vígjátékában; Bonczidai Dezső: A vásári kesztyűs bábjáték halálképe és a mitológiai figuráinak esztétikája; Bartha Katalin Ágnes: Társadalmi norma és szenvedély által vezérelt színpadi játék. A kémnő Prielle Kornélia; Tompa Andrea: „Nemzetünk söpredéke”. Az első (?) magyar holokausztdarab kolozsvári bemutatója; Kézér Gabriella: Berczik Sára. Művészi nevelés – mozdulatszintézis; Csizmadia Imola: Színház képek nélkül; Kozma Gábor Viktor: Élet nagybetűvel. Beszámoló a Zygmunt Molik konferenciáról és workshopsorozatról; Zsigmond Andrea: „Mind történetgazdák vagyunk”; Patkó Éva: Élő művészközösség. Román kortárs drámaírók. A lapszámot Benedek Levente provokatív színházi grafikái, plakáttervei illusztrálják.