Irásszokások, kontextusok és mentalitások

Megjelent a Korunk júliusi lapszáma

Az írás az évezredek során az adminisztráció, a tudástermelés, -tárolás és -terjesztés, a kommunikáció alapvető eszközévé és médiumává vált. Végigkísérte az embert a civilizáció hosszú történetén. Mentalitásokat stabilizált, ingatott meg, kapcsolt össze; társadalmi esélyegyenlőségeket és egyenlőtlenségeket állított elő; különböző identitások létrehozását és működtetését tette lehetővé; távoli korokat és világokat tett megközelíthetővé. Az írás gyakorlása egyaránt szolgál mágikus, vallásos, gazdasági, rituális, esztétikai, teret tagoló funkciót. Komplexitása révén olyan tudományok reflektálnak rá, mint a történelemtudomány, a filozófia, a nyelvtudomány, az irodalomtudomány, a neveléstudomány, a pszichológia és az orvostudomány. A társadalmat és a kulturális gyakorlatokat vizsgáló etnológia és antropológiai megszületését követően az írással kapcsolatosan új kérdések merültek fel.

A Keszeg Vilmos által szerkesztett lapszám az írás, ennek kontextusai és a kapcsolódó mentalitások problematikáját vizsgálja – a kérdéskör elismert szakértői segítségével.

Proust és a regény poétikái

Megjelent a Korunk júniusi száma

Proust és a regény poétikái

1871-ben, százötven éve született Marcel Proust. Regényfolyama, Az eltűnt idő nyomában döntő módon alakította azt, amit a regénycselekményről, az emlékezet működéséről, a perspektíváról gondolunk a próza kapcsán. A lapszám írásai a Proust-regény által felvetett kérdések tágas kontextualizációjára törekszenek: egyaránt tárgyalnak fordítási és értelmezési kérdéseket, illetve vizsgálják a regény kulturális hatásának napjainkig terjedő továbbgyűrűzését a magyar és a nemzetközi irodalomban.

Olvass továbbProust és a regény poétikái

Filozófusviták

Megjelent a Korunk májusi száma

Érvek és ellenérvek: ezeken keresztül valósult meg a filozófiai gondolkodás fejlődése. Melyek voltak legfontosabb viták? Ki „nyerte meg” az összeszólalkozást, és ki jutott el oda, hogy az álláspontja meghatározó legyen? A lapszám a filozófiatörténet legfontosabb vitáit tekinti át, külön figyelembe véve a filozófiai viták személyes vonzatait: a megvalósult vagy éppen elmaradt találkozásokat, személyes ellenszenveket és/vagy rokonszenvet, a filozófiai viták történeti hátterét. Az összkép az élő, folyamatban levő gondolkodást ábrázolja ‒ a nem elzárkózó, hanem gondolatokat ütköztető, ellenvetéseket fogadni kész filozófusi, hiteles gondolkodói attitűdöt.

Olvass továbbFilozófusviták

Interkulturalitás, imagológia

Megjelent a Korunk áprilisi száma

A mentális képek kutatása, a másság értelmezéseinek követése egyre aktuálisabb egy olyan társadalomban és interkulturális mediális közegben, ahol a másságok érintésközelbe kerülnek. Az imagológia interdiszciplináris jellegű, filozófiai, pszichológiai, szociológiai és irodalomtudományi szempontokat egyaránt érvényesítő módszer szerint vizsgálja a kérdéskört. A lapszám írásai művészeti alkotásokban (irodalmi művekben, filmekben) elemzik a megjelenített mentális képeket illetve az interkulturális viszonyrendszert, amelyben ezek létrejönnek, és amelyek fogadtatásukat is befolyásolják. A cikkek olyan témákat érintenek, mint az Iowai Nemzetközi Íróprogram, a kulturális emlékezet rései, a középkor-képzeteink alakulása, Henrik Ibsen és riválisai, Kazuo Ishiguro művészete vagy Radu Jude Arany Medve-díjas filmrendező munkái. Szerzők: Asztalos Veronka Örsike, Balázs Imre József, Bence Erika, Beretvás Gábor, Blénesi Éva, Fehér Imola, Gömöri György, Holicska István, Keszeg Anna, László Szabolcs, Medgyesi Emese, Gellu Naum, Pap József, Pieldner Judit, Pócs Veronika, Rabocskai Zsófia, T. Szabó Levente, Tapodi Zsuzsa, Tárnok Attila, Tompa Andrea, Válas Péter, Várallyay Gyula, Vojna Andrea Zsuzsanna.

Magyar migránsok, magyar emigránsok (18–20. század)

Megjelent a KORUNK márciusi száma

A történelmi Magyarország végső etnikai arculatát a török kiűzése utáni évtizedekben nyerte el, amikor jelentős sváb, román és délszláv lakosság érkezett az országba. A későbbiekben hozzájuk csatlakozott a főleg Keletről érkező zsidóság. A 19. században érdemi bevándorlásról nem beszélhetünk. Annál jelentősebb volt a gazdaságilag motivált kivándorlás, amely elsőszámú célpontjává az Egyesült Államok vált. A kivándorlók kisebb része visszatért, többségük azonban örökre az Újvilágban maradt.

Olvass továbbMagyar migránsok, magyar emigránsok (18–20. század)