A Korunk Akadémia Magyar oktatási rendszerek és oktatáspolitikusok a 18–20. században sorozata előadásának címe: Eötvös József és Trefort Ágoston reformjai és hatásuk a dualizmus korában.
Indiánok, őshonos amerikaiak: nevek és kultúrák
Megjelent a Korunk 2019. áprilisi száma
A lapszám szerzői egy kétségtelenül létező mítosz mögé néznek, az antropológia, művészetek, történelem szempontjait egyaránt hasznosítva. A lapszám kitér az amerikai őslakosok jelenlegi politikai és jogi helyzetére, az indián kultúrára és reprezentációira; a művészeti hagyomány mai hatásaira, az indián-szubkultúrák magyarországi kialakulására és filmes dokumentálására, illetve olyan irodalmi antológiákat és kézikönyveket szemléz, amelyek ennek a kultúrának a jelenlegi irányultságait is megmutatják.
Olvass továbbIndiánok, őshonos amerikaiak: nevek és kultúrák
Korunk Kulcsa-díj Deréky Pálnak
A Korunk éves díját, a Korunk Kulcsát 2019-ben Deréky Pál irodalomtörténésznek, a Bécsi Egyetem ny. professzorának ítélte a szerkesztőség. A díj átadására március 25-én, hétfőn 17 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. Laudációt mond Balázs Imre József (főszerkesztő-helyettes, Korunk), a díjat átadja Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő. Deréky Pál a Korunk rendszerváltás utáni, német nyelvterületen való jelenlétének lehetőségeiről beszél.
Magyar történelmi csaták
A magyar történelem – akárcsak a legtöbb európai nép és állam története – győztes és vesztett csaták és háborúk sorozatából áll. A „probléma” az események időbeli megoszlásával van. A 15. század végéig az ország több győztes, mint vesztes háborút vívott, hol az állam területének védelmében, hol dinasztikus célokért, új területek meghódításáért. A 16. század elején azonban megfordult ez a helyzet. A magyar állam a korszak legnagyobb katonai hatalmával, az Oszmán Birodalommal került szembe, s az egyenlőtlen küzdelemben vereséget szenvedett, elveszítette függetlenségét, hogy – az 1848–1849-es „közjátékot” leszámítva – csak az I. világháborúban elszenvedett vereséget követően, mintegy „büntetésként” kapja azt vissza.
Oktatáspolitikai elképzelések és reformok a neoabszolutizmus korában: Pap József előadása
A Korunk Akadémia Magyar oktatási rendszerek és oktatáspolitikusok a 18–20. században sorozata előadásának címe: Oktatáspolitikai elképzelések és reformok a neoabszolutizmus korában.
Utópia
Különös jelenség: egykor az utópia volt a társadalomról való normatív (értékeket kijelölő) gondolkodás, sőt a társadalomfilozófia egyik legfontosabb műfaja. Ma körülnézve azt tapasztaljuk, hogy nincs már utópia, ez a műfaj halott. Miért történt ez a váltás, és milyen domináns beszédmódokat hagyott maga után? A 20. századi nagy utópiák nyomorúsága, kudarca után a negatív utópia (disztópia) lett egyeduralkodóvá? Vagy az utópia nagyon is élő – és épp ez a baj vele?
Mária Terézia oktatásügyi reformja és a magyar nyelvkérdés a felvilágosodás idején: Kalmár János előadása
A Korunk Akadémia most induló, Magyar oktatási rendszerek és oktatáspolitikusok a 18–20. században sorozata nyitóelőadásának címe: Mária Terézia oktatásügyi reformja és a magyar nyelvkérdés a felvilágosodás idején.
Színház a világban
Színház van a színházban, de van a világban is, mindenütt, hiszen a színházi struktúrák, eszközök, képességek, helyzetek felfedezhetők a tárgyalóteremben, a pszichológus kabinetjében és máshol.
Serestély Zalán-könyvbemutató
Serestély Zalán One Way Ticket – Jegyzetek a nonhumánhoz (Korunk – Komp-Press, 2018) című kötetének bemutatójára kerül sor 2018. december 11-én, kedden, 19 órától a Tranzit Ház emeleti termében (Barițiu / Malom u. 16. szám, bejárat a Névtelen utca felől).
Románia nyugati határainak kijelölése a párizsi békekonferencián: Romsics Ignác előadása
A Korunk Akadémia ÖSSZEOMLÁS ÉS IMPÉRIUMVÁLTÁS ERDÉLYBEN
(1918–1920) sorozata záró előadásának címe: Románia nyugati határainak kijelölése a párizsi békekonferencián.
Impériumváltás Erdélyben (1918–1920)
Bár Erdély és a csatlakozó részek Romániához kerülését csak az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés szentesítette, az impériumváltásra ténylegesen már 1918 végén és 1919 elején sor került. E konfliktusoktól nem mentes folyamat egyik fontos eseménye volt az 1918. december 1-jén, Gyulafehérváron megrendezett ún. román nemzetgyűlés, amely nemcsak Erdély Magyarországtól való elszakadási szándékát nyilvánította ki, hanem a Román Királysággal való egyesülési óhaját is.