Fórum – Kultúra – Tudomány
A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből sorozata következő előadásának címe HONVÉDSÉGBŐL HONVÉDSÉGBE? A magyar királyi honvéd tisztikar 1944–1947. Meghívott előadó Szakály Sándor történész, az MTA doktora, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, Budapest. Az előadásra 2023. április 4-én, kedden 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)
A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.
Megjelent a Korunk márciusi lapszáma
A lapszám olyan jelenségeket tár fel, amelyek határon helyezkednek el: fizikai, időbeli vagy mentális síkon. Olyan történeteket mesél, amelyek határhelyzeteket jelenítenek meg. A határok kérdése izgalmas téma, ezért a legrégebbi korok óra kísértette az emberiséget, hogy mi van a határon túl. A határ fogalma a humán- és a természettudományokban is felmerül, így a lapszám szerzői sokféle területről érkeztek, interdiszciplináris szemléletmódot érvényesítve. Guld Ádám a legújabb online kommunikációs jelenségeket elemzi, Tőkés Gyöngyvér és Fosztó László a kirekesztés formáiról írnak: a digitális kirekesztés, illetve az etnikai szegregáció kérdéséről. Vákár Zsanett a történelem határhelyzeteit járja körül az örmény népirtás kapcsán. A Balázsi Gábor, illetve a Mérő László és Póka Tünde által készített tanulmányok több szempontból közelítik meg a határokat: az előbbi az evolúciót meghatározó korszakhatárokat vizsgálja, míg a második a véletlen fogalmán keresztül jut izgalmas következtetésekre. Kotta Ibolya tanulmánya a pszichológia területén értekezik arról, hogy minként hat ránk a bizonytalanság.
A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből sorozata következő előadásának címe: Petőfi a forradalomban és szabadságharcban. Meghívott előadó Hermann Róbert történész, az MTA doktora, egyetemi tanár, Budapest. Az előadásra 2023. február 22-én, szerdán 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)
A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.
Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében a magyarság mintegy harmada – összesen több mint 3 millió fő — az új Magyarországgal szomszédos országok állampolgára lett. Bár 1938 és 1941 között ez a helyzet módosult, 1945 után – apró eltéréssel – ismét az 1920-as határok álltak helyre. A magyarság jelentős része tehát immár több mint egy évszázada kisebbségi sorban él. E kötet témája az egyes régiók – Szlovákia, Kárpátalja, Erdély, Délvidék – magyarságának 1920 és 2020 közötti demográfiai, társadalmi, jogi, politikai és kulturális szempontú története. Szerzői a téma legjobb szakemberei, akik nemcsak a magyarországi, hanem a külhoni magyarság kutatóintézeteit és egyetemeit is reprezentálják. Írásaik, amelyek először előadás formájában hangzottak el a Magyar Tudományos Akadémia 2022. szeptember 22-23-ai konferenciáján, nemcsak a téma kutatóinak, hanem a magyar kisebbségek múltja és jelen iránt érdeklődőknek is bízvást ajánlható.
Megjelent a Korunk februári lapszáma
Séta a színház és a tágabban értelmezett előadóművészet körül, változatos témákkal. A lapszám szövegei esettanulmányok formájában tárják fel a régebbi és újabb performatív kísérletek, műfajok történeti és főként emberi relevanciáját. Az összeállítás a 19. századi hagyományoktól egészen a kortárs színházi útkeresésekig, széles spektrumon vizsgálja, hogy mit jelentett a színház egykor, és mit jelent ma a közönsége számára. A tartalomból: Tar Gabriella-Nóra: Színház a színházról. A színész és mestersége Johann Baptist Hirschfeld Jugendfleiß (1825) című temesvári kéziratos vígjátékában; Bonczidai Dezső: A vásári kesztyűs bábjáték halálképe és a mitológiai figuráinak esztétikája; Bartha Katalin Ágnes: Társadalmi norma és szenvedély által vezérelt színpadi játék. A kémnő Prielle Kornélia; Tompa Andrea: „Nemzetünk söpredéke”. Az első (?) magyar holokausztdarab kolozsvári bemutatója; Kézér Gabriella: Berczik Sára. Művészi nevelés – mozdulatszintézis; Csizmadia Imola: Színház képek nélkül; Kozma Gábor Viktor: Élet nagybetűvel. Beszámoló a Zygmunt Molik konferenciáról és workshopsorozatról; Zsigmond Andrea: „Mind történetgazdák vagyunk”; Patkó Éva: Élő művészközösség. Román kortárs drámaírók. A lapszámot Benedek Levente provokatív színházi grafikái, plakáttervei illusztrálják.
A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből sorozata következő előadásának címe: A fiúk öröksége. Habsburg–Szapolyai-küzdelmek a Magyar Királyságért (1559–1570/71). Meghívott előadó Oborni Teréz történész, egyetemi docens, ELTE, Budapest. Az előadásra 2023. január 26-án, csütörtökön 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)
A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.
Megjelent a Korunk januári lapszáma
Magyarország második világháborús hadtörténetének legtragikusabb eseménye a magyar királyi 2. honvéd hadsereg – rövidebben a magyar 2. hadsereg – pusztulása a Donnál. 80 évvel ezelőtt, 1943 januárjában a mintegy 200 000 fős hadsereg katonáinak 2/3-a hősi halált halt, megsebesült vagy fogságba került. Megsemmisült, illetve elveszett az egységek technikai felszerelésének jó része is. Ezeket a veszteségeket a magyar hadsereg a háború végéig nem tudta kiheverni. A doni hadsereg katonáira az 1945 utáni Magyarország sokáig fasisztaként tekintett – vagy jobb esetben is hallgatott róluk. A hallgatást először Nemeskürty István törte meg 1973-ban megjelent, Requiem egy hadseregért című munkájával, majd Csoóri Sándor, Sára Sándor és Hanák Gábor állítottak nekik emléket a 80-as évek végén.
A rendszerváltás óta szabaddá vált az emlékezés, és a korral foglalkozó történészek az akkori történések minden jelentős mozzanatát feltárták.
Összeállításunkkal – amely a téma legavatottabb ismerőinek tanulmányait tartalmazza – ennek a 80. évvel ezelőtti tragikus eseménynek kívánunk emléket állítani.
A Korunk éves díját, a Korunk Kulcsát 2022-re Egyed Ákos történészprofesszornak ítélte a szerkesztőség. A díj átadására 2022. december 19-én került sor a szerkesztőségben. Laudációt Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője mondott, ezt követően Egyed Ákos tartott előadást.
Megjelent a Korunk decemberi lapszáma
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében a történelmi Erdély, illetve a Partium és a Bánság ismeretes módon Romániához került. Az erdélyi magyar nemzetrész számára ez gyökeresen új helyzetet teremtett. Többségből kényszerkisebbséggé válván ki kellett alakítania viszonyát a román többséghez és a román államhoz. Ennek során politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt új szervezeteket kellett létrehoznia vagy a régieket az új szellemhez igazítania.
Összeállításunkban ennek a folyamatnak elsősorban a politikai és kulturális vonatkozásaira koncentrálunk, de nem mellőzzük a társadalmi összefüggéseket sem. A tartalomból: Romsics Ignác: Az ellenállástól a beilleszkedésig. Az erdélyi magyarság dilemmái; Fodor János: Törésvonalak és kapcsolódási pontok Bernády György az Országos Magyar Pártban kifejtett tevékenységében; Főcze János: Moszkva trójai falova? A MADOSZ a két háború közötti Erdélyben; L. Balogh Béni: „Örömmámor és kétségbeesés” Az erdélyi magyarság és a második bécsi döntés; Murádin János Kristóf: Regionális politikai alakulat országos ambíciókkal. Az Erdélyi Párt 1940 és 1944 között; K. Lengyel Zsolt: Az ország és a táj. Szabédi László transzilvanizmusértelmezése az eszme fejlődéstörténetében; Csapody Miklós: Barakkból palota. Az erdélyi magyar irodalmi élet 1918–1944; Pethő Tibor: Száz év kisebbségben.
A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből sorozata következő előadásának címe: Az Aranybulla legendáriuma. Meghívott előadó Zsoldos Attila történész, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, Budapest. Az előadásra 2022. november 23-án, szerdán 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)
A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.
Megjelent a Korunk novemberi száma
A huszadik század és az ezredforduló demográfiai mozgásai, a geopolitikai átalakulások világszinten teszik relevánssá a nemzeti irodalmak újradefiniálásának kérdéskörét. A diaszpóralét tapasztalatai, a lakosság mobilitása, az országhatárok, illetve az azokhoz való viszonyaink átalakulásai felismerhetővé teszik a nemzeti irodalmak hálózatos jellegét, amelynek következményei lehetnek az irodalomtörténeti elbeszélésekben is. A lapszám szerzői világirodalomról, többnyelvűségről, filmes alkotókról, kulturális összjátékokról írnak, planetáris kitekintésben.
Korunk Kulcsa 2021
A Korunk éves díját, a Korunk Kulcsát 2021-re Csapody Miklós irodalomtörténésznek ítélte a szerkesztőség. A díj átadására 2022. október 29-én került sor a szerkesztőségben. Laudációt Cseke Péter szerkesztő mondott, a díjat Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője adta át.
A Korunk Kulcsa Gergely Zoltán kolozsvári szobrász alkotása.
