A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből sorozata következő előadásának címe: Petőfi a forradalomban és szabadságharcban. Meghívott előadó Hermann Róbert történész, az MTA doktora, egyetemi tanár, Budapest. Az előadásra 2023. február 22-én, szerdán 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)
A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.
Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében a magyarság mintegy harmada – összesen több mint 3 millió fő — az új Magyarországgal szomszédos országok állampolgára lett. Bár 1938 és 1941 között ez a helyzet módosult, 1945 után – apró eltéréssel – ismét az 1920-as határok álltak helyre. A magyarság jelentős része tehát immár több mint egy évszázada kisebbségi sorban él. E kötet témája az egyes régiók – Szlovákia, Kárpátalja, Erdély, Délvidék – magyarságának 1920 és 2020 közötti demográfiai, társadalmi, jogi, politikai és kulturális szempontú története. Szerzői a téma legjobb szakemberei, akik nemcsak a magyarországi, hanem a külhoni magyarság kutatóintézeteit és egyetemeit is reprezentálják. Írásaik, amelyek először előadás formájában hangzottak el a Magyar Tudományos Akadémia 2022. szeptember 22-23-ai konferenciáján, nemcsak a téma kutatóinak, hanem a magyar kisebbségek múltja és jelen iránt érdeklődőknek is bízvást ajánlható.
Megjelent a Korunk februári lapszáma
Séta a színház és a tágabban értelmezett előadóművészet körül, változatos témákkal. A lapszám szövegei esettanulmányok formájában tárják fel a régebbi és újabb performatív kísérletek, műfajok történeti és főként emberi relevanciáját. Az összeállítás a 19. századi hagyományoktól egészen a kortárs színházi útkeresésekig, széles spektrumon vizsgálja, hogy mit jelentett a színház egykor, és mit jelent ma a közönsége számára. A tartalomból: Tar Gabriella-Nóra: Színház a színházról. A színész és mestersége Johann Baptist Hirschfeld Jugendfleiß (1825) című temesvári kéziratos vígjátékában; Bonczidai Dezső: A vásári kesztyűs bábjáték halálképe és a mitológiai figuráinak esztétikája; Bartha Katalin Ágnes: Társadalmi norma és szenvedély által vezérelt színpadi játék. A kémnő Prielle Kornélia; Tompa Andrea: „Nemzetünk söpredéke”. Az első (?) magyar holokausztdarab kolozsvári bemutatója; Kézér Gabriella: Berczik Sára. Művészi nevelés – mozdulatszintézis; Csizmadia Imola: Színház képek nélkül; Kozma Gábor Viktor: Élet nagybetűvel. Beszámoló a Zygmunt Molik konferenciáról és workshopsorozatról; Zsigmond Andrea: „Mind történetgazdák vagyunk”; Patkó Éva: Élő művészközösség. Román kortárs drámaírók. A lapszámot Benedek Levente provokatív színházi grafikái, plakáttervei illusztrálják.
A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből sorozata következő előadásának címe: A fiúk öröksége. Habsburg–Szapolyai-küzdelmek a Magyar Királyságért (1559–1570/71). Meghívott előadó Oborni Teréz történész, egyetemi docens, ELTE, Budapest. Az előadásra 2023. január 26-án, csütörtökön 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)
A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.
Megjelent a Korunk januári lapszáma
Magyarország második világháborús hadtörténetének legtragikusabb eseménye a magyar királyi 2. honvéd hadsereg – rövidebben a magyar 2. hadsereg – pusztulása a Donnál. 80 évvel ezelőtt, 1943 januárjában a mintegy 200 000 fős hadsereg katonáinak 2/3-a hősi halált halt, megsebesült vagy fogságba került. Megsemmisült, illetve elveszett az egységek technikai felszerelésének jó része is. Ezeket a veszteségeket a magyar hadsereg a háború végéig nem tudta kiheverni. A doni hadsereg katonáira az 1945 utáni Magyarország sokáig fasisztaként tekintett – vagy jobb esetben is hallgatott róluk. A hallgatást először Nemeskürty István törte meg 1973-ban megjelent, Requiem egy hadseregért című munkájával, majd Csoóri Sándor, Sára Sándor és Hanák Gábor állítottak nekik emléket a 80-as évek végén.
A rendszerváltás óta szabaddá vált az emlékezés, és a korral foglalkozó történészek az akkori történések minden jelentős mozzanatát feltárták.
Összeállításunkkal – amely a téma legavatottabb ismerőinek tanulmányait tartalmazza – ennek a 80. évvel ezelőtti tragikus eseménynek kívánunk emléket állítani.