Magyar politikai gondolkodók

Megjelent a Korunk szeptemberi lapszáma

A lapszám a magyar politikai életében fontos szerepet játszó, klasszikus gondolkodók eszméit mutatja be, a legfontosabb személyiségek köré szerveződve vizsgálja a hozzájuk kapcsolódó gondolati paradigmákat, egyben mint koruk döntő politikai eseményeire vonatkozó reflexiót. A szerzők néhány befolyásosabb politikai gondolkodó személyes kontextusára, szellemi hálózataira, hatásaira és örökségére reflektálnak. Mindezek révén a lapszám újszerű betekintést nyújthat abba, hogy miként érzékelték és adaptálták az alapvetően nyugati politikai kultúrát egy olyan országban, amelyet sokan sokáig az európai perifériához tartozónak tekintettek. A tartalomból: Petneházi Gábor: Egység és széttagozódás. A magyar politikai gondolkodás a 16–17. század fordulóján két ismeretlen dokumentum tükrében; Smrcz Ádám: A homo oeconomicus és homo politicus csatája a 19. századi magyar politikai eszmetörténetben; Horkay Hörcher Ferenc: Raymond Aron és a „politikai” fogalmának morális és realista értelmezési paradigmája; Nagy Ágoston: A rendi politika határai. Egy diétai vita tanulságai; Tóth Kálmán: A nyugat-európai modernizáció tapasztalatának hatása Gorove István politikai gondolkodására; Nyirkos Tamás: „Egy elsőrendű államférfi”. Joseph de Maistre a Religio folyóiratban (1841–1900); Kovács Eszter: Concha Győző a politikai szabadságról; Horkay Hörcher Ferenc: Kolnai Aurél és „a politikai” fenomenológiája.

A hatalom megszállottjai

Megjelent a Korunk augusztusi lapszáma

A 20. századra aggasztott minősítések közül az egyik legtalálóbb: a „szélsőségek kora”. Miközben ebben a században az emberiség egy része az anyagi jólét sosem látott szintjére jutott, a föld lakóinak más része – több millióan – pusztult el éhség és alultápláltság miatt. Az ember technikai környezete ugyanezt a kettősséget mutatta: a legtehetősebbek már a Holdra utaztak, a világ több részén azonban még mindig a ló és a szekér volt a leggyorsabb közlekedési eszköz.

Politikai szempontból is ugyanilyen dichotómiával szembesülünk. A világ számos országában alakultak ki és szilárdultak meg parlamenti demokráciák. Ugyanakkor nagy számban jöttek létre – 1945 előtt éppúgy, mint 1945 után – elnyomó diktatúrák.

E lapszámban hat ilyen diktatúrának a vezetőjét mutatjuk be. Hármat a kapitalista magángazdaság bázisán létrejött diktatúrák vezérei közül, hármat pedig a magántulajdont felszámoló államszocializmus keretei között. E hat személyiségnek az életútja sok szempontból nagyon különböző, egyvalamiben azonban azonosak: a hatalom akarásában és megtartásának kényszerében. Bár különböző körülmények között, de Hitler, Mussolini és Franco ugyanúgy a hatalom megszállottja volt, mint Sztálin, Mao Ce-tung és Nicolae Ceaușescu.

Szórakozó emberiség

Megjelent a Korunk júliusi lapszáma

Mindenkori emberi igényünk, hogy kilépjünk a szigorú keretekből, megteremtsük a szórakozás terét és idejét.  Tesszük ezt tudatosan vagy sokszor akár ösztönösen. Szórakozási formákat hozunk létre, amelyek idővel a társadalmi változásokhoz igazodnak. A lapszám a szórakozás különböző vetületeit mutatja be: megfér benne a korabeli udvari bolondok világa és az idei cannes-i filmfesztivál pompája is. Bodó Julianna nyitó tanulmánya az ünnep és a szórakozás összefügéseit taglalja, Könczei Csongor a régi kolozsvári táncmulatságok hangulatába vezet be, Kovács Zsolt pedig a 18. századi hazai ünnepi díszkivilágításokat mutatja be. A következő tanulmányok a mozi világába visznek: Tóth Gödri Iringó a filmfesztiválokról ír, Farkas Boglárka Angéla pedig a sci-fi filmek kapcsán tesz fel izgalmas kérdéseket. Nem hiányozhatnak a 21. század tipikus szórakozási formái: a videójátékokat Péter Árpád járja körül, a valóságshowk és a közösségi média világát pedig Glózer Rita. Szó esik benne divatról, zenei fesztiválokról és slammerekről is. A lapszámot Könczey Elemér festményei illusztrálják.

 

Performativitás a művészetekben

Megjelent a Korunk júniusi lapszáma

Milyen az a művészet, ahol maga az emberi test a megmunkálandó anyag? Mit mondanak a kortárs társadalomelméletek a színre vitt életek mítoszairól? Mit tudnak ebből megmutatni például az Elvis Presley-életrajzból ihletődő filmek? Mennyiben tud igazivá válni a színpadon a verejték és a vér, hol húzódnak a realitáseffektusok határai? Hogyan látunk rá a költészet történetére, ha kiemelten figyelünk Csokonai Vitéz Mihály zenéhez való viszonyára, a slam poetryre, a dalszövegekre, vagy akár a szövegcentrikus zenék videoklipjeire?

A performativitás kérdése a művészetekben korszakonként újragondolható ‒ és jelenleg kiemelten aktuális. A performatív elem felerősödése a képzőművészetek és az irodalom területén a határvonalak fellazulását eredményezheti magában az alkotási folyamatban, de a művészettörténeti megközelítésben is, és a színházművészeti területekkel is szükségszerű átfedésben láttatható. A tematikus összeállítás különböző területeken vizsgálja a kérdéskört, a virtualitásra, médiumokra, identitásperformanszokra is figyelve. A lapszám szerzői többek között Kányádi Iréne, K. Horváth Zsolt, Jákfalvi Magdolna, Csörsz Rumen István, André Ferenc, Szabó R. Ádám, Lakatos Miska, Balázs Imre József, Fodor János.

Kádár és kora. Romsics Ignác előadása

A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből sorozata záró előadásának címe KÁDÁR ÉS KORA. Meghívott előadó Romsics Ignác történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, Budapest. Az előadásra 2023. május 22-én, hétfőn 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.

Közigazgatás-tudomány

Megjelent a Korunk májusi lapszáma

A közigazgatás a közpolitikák megvalósítása, a kormányzati intézmények igazgatása és a nonprofit intézmények irányítása – de nem utolsósorban tudományos diszciplína is. A politikatudomány egy olyan alterülete, amely kifejezetten igazgatási céllal készít fel köztisztviselőket a kormányzati és nonprofit szektorban való munkára. Sokrétű kutatási terület, amelynek alapvető célja a kormányzat működését elősegítő menedzsment és politikák előmozdítása, a kormányzati döntéshozatal tanulmányozása, maguknak a politikáknak, az azokat létrehozó különböző inputoknak és az alternatív politikák létrehozásához szükséges inputoknak az elemzése. A lapszámunkban közölt tanulmányok ezt a területet járják körül, különös tekintettel a hazai, konkrét kihívásokra és megoldáslehetőségekre.

A tartalomból: Kocsis János Balázs: Térátmenetek – a város és pereme; Csák László: A felsőfokú közigazgatás-oktatás jövője Erdélyben; Lőrinczi Dénes: Rend az önigazgatáshoz;

Tóth Szabolcs Barnabá: Közigazgatási törvények fogadtatása Háromszéken a helyi sajtó tükrében. 1925–1930; Lakatos Artur – Veres Dávid-Gábor: A prefektusi hivatal működése Romániában; Sztakics István Attila: A területi-közigazgatási egységek köz- és magánvagyonának az ügykezelése; Szabó M. Sándor: Az EU-s pályázatok hatása a LEADER program keretén belül Brassó megye észak-keleti kisrégiójában; Csősz Csongor: A romániai konszolidált államháztartás jövedelmének elemzése és összehasonlítása a svédországi állami költségvetés jövedelmeivel a 2006–2021-es periódusban;

Antalka Ágota: A koronavírus, a háború és az infláció hatása az egyénekre és a munkahelyi viszonyokra.

 

Rovarológia

Megjelent a Korunk 2023. áprilisi száma

A „rovarológia” nemlétező szó ‒ ebben az esetben az entomológia tudományos megközelítései és a humán tudományok, illetve a nagyközönség által közösen belakott terepet kívánja jelezni. A rovarok fontos részesei az ökológiai folyamatoknak, de méreteiknél fogva hajlamosak vagyunk másodlagosnak tekinteni jelenlétüket az ember életében. A lapszám entomológus szakértők ‒ Keresztes Lujza, László Zoltán, Markó Bálint, Varga Máté ‒ bevonásával veszi számba a legaktuálisabb kérdéseket, amelyek a rovarok földi ökoszisztémában betöltött helyét érintik. A tematikus összeállítás vizsgálja a rovarok kulturális reprezentációit, művészeti ágazatokban való jelenlétét is, olyan szerzők cikkei révén, mint Balázs Imre József, Florin Bican, Kovács Újszászy Péter, Serestély Zalán, Szabó R. Ádám. A kapcsolódó irodalmi anyagot Berszán István, Németh Zoltán, Orcsik Roland, Simona Popescu, Tófalvi Zselyke jegyzik.

HONVÉDSÉGBŐL HONVÉDSÉGBE? A magyar királyi honvéd tisztikar 1944–1947. Szakály Sándor előadása

 

 

A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből sorozata következő előadásának címe HONVÉDSÉGBŐL HONVÉDSÉGBE?  A magyar királyi honvéd tisztikar 1944–1947. Meghívott előadó Szakály Sándor történész, az MTA doktora, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, Budapest. Az előadásra 2023. április 4-én, kedden 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.

Határ/helyzet/jelenség

Megjelent a Korunk márciusi lapszáma

A lapszám olyan jelenségeket tár fel, amelyek határon helyezkednek el: fizikai, időbeli vagy mentális síkon. Olyan történeteket mesél, amelyek határhelyzeteket jelenítenek meg. A határok kérdése izgalmas téma, ezért a legrégebbi korok óra kísértette az emberiséget, hogy mi van a határon túl. A határ fogalma a humán- és a természettudományokban is felmerül, így a lapszám szerzői sokféle területről érkeztek, interdiszciplináris szemléletmódot érvényesítve. Guld Ádám a legújabb online kommunikációs jelenségeket elemzi, Tőkés Gyöngyvér és Fosztó László a kirekesztés formáiról írnak: a digitális kirekesztés, illetve az etnikai szegregáció kérdéséről. Vákár Zsanett a történelem határhelyzeteit járja körül az örmény népirtás kapcsán. A Balázsi Gábor, illetve a Mérő László és Póka Tünde által készített tanulmányok több szempontból közelítik meg a határokat: az előbbi az evolúciót meghatározó korszakhatárokat vizsgálja, míg a második a véletlen fogalmán keresztül jut izgalmas következtetésekre. Kotta Ibolya tanulmánya a pszichológia területén értekezik arról, hogy minként hat ránk a bizonytalanság.

Petőfi a forradalomban és szabadságharcban: Hermann Róbert előadása

A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből sorozata következő előadásának címe: Petőfi a forradalomban és szabadságharcban. Meghívott előadó Hermann Róbert történész, az MTA doktora, egyetemi tanár, Budapest. Az előadásra 2023. február 22-én, szerdán 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.