Impériumváltás Erdélyben (1918–1920)

Bár Erdély és a csatlakozó részek Romániához kerülését csak az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés szentesítette, az impériumváltásra ténylegesen már 1918 végén és 1919 elején sor került. E konfliktusoktól nem mentes folyamat egyik fontos eseménye volt az 1918. december 1-jén, Gyulafehérváron megrendezett ún. román nemzetgyűlés, amely nemcsak Erdély Magyarországtól való elszakadási szándékát nyilvánította ki, hanem a Román Királysággal való egyesülési óhaját is.

Olvass továbbImpériumváltás Erdélyben (1918–1920)

A test

Az élő és érző, hús-vér emberi lényt helyezi középpontba a Korunk novemberi lapszáma. A filozófiában „nyelvi fordulat” zajlott le a 20. században, mely egy korábban elhanyagolt, háttérbe szorított kategória, a nyelviség szempontjából gondolta újra a kultúra nagy kérdéseit. Ennek mintájára beszélhetünk „testi fordulatról”: az emberi testre, megtestesült létezésre, érző-érzéki-biológiai létmódra való odafigyelésről, amely a kortárs társadalomtudományok, esztétikák és filozófiák beszédmódjait egyre inkább jellemzi. Testről szóló diskurzusok, megközelítések, a test elméleti tárgyalása, a modern test és a testhez való, korunkra jellemző, illetve történeti viszonyulásmódok állnak ennek a tematikus összeállításnak a középpontjában, amely számos diszciplínát találkoztat, és hoz párbeszédhelyzetbe.

Olvass továbbA test

Kányádi András könyvbemutatója

Kányádi András (INALCO, Párizs) Az intertextualitás ösvényein című, az Ariadné könyvek sorozatban megjelent kötetéről (Korunk KOMP-PRESS, kiadó, Kolozsvár, 2017) a kiadvány szerkesztője, Balázs Imre József (BBTE, Kolozsvár) beszélget a szerzővel 2018. november 8-án (csütörtökön)  17.00 órától az EME Jókai/Napoca u. 2. sz. alatti Székháza előadótermében.

Olvass továbbKányádi András könyvbemutatója

Alapítványaink építkezései

A ’89-es fordulatot követően az alulról jövő kezdeményezések egyre számottevőbbekké váltak, és ma egyházi, ifjúsági, művelődési, gazdasági alapítványok/egyesületek hálózzák be az erdélyi, a partiumi, a bánsági településeket. Ezeket kezdetben az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány fogta össze, ma a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége látja el ezt a feladatot. A Szövetség 2018 nyarán 2200 alapítványt, társaságot, egyesületet vett számba. Sok ez vagy kevés? Mármint a Romániában bejegyzett több mint százezer nonprofit szervezet arányához viszonyítva. Kétségtelen, hogy az erdélyi magyar civil szféra szervezet-sűrűsége alatta van a romániai átlagnak. Ám ha a közösségi feladatkörök teljesítését tekintjük, árnyaltabban kell fogalmaznunk.

Olvass továbbAlapítványaink építkezései

Díj Kész Orsolyának 2018-as Korunk-publikációiért

 

ÉS TOVÁBB… díj Kész Orsolyának. A 2013 decemberében fiatal esszéírók, kritikusok, próza- és esszéfordítók számára meghirdetett, a Korunkban megjelent szövegek alapján kiosztott díjat 2018-ban Kész Orsolyának ítélte a szerkesztőség. A díjat Kántor Lajos alapította Kántor Erzsébet emlékére, és a Kántor család támogatja. Idén ötödik alkalommal került sor a szerkesztőségi díjátadóra, az oklevelet és az elismeréssel járó pénzjutalmat Kántor László és Kántor István adták át a díjazottnak.

Olvass továbbDíj Kész Orsolyának 2018-as Korunk-publikációiért

Kép/szöveg átjárások

Határterületeket vizsgál a Korunk: a képzőművészet, film és irodalom közötti átfedések, átjárások legkülönfélébb változatait. A happening, a filmsorozat, a képzőművészet és irodalom jellegzetesen kortárs, kísérleti jellegű határátlépései ugyanúgy jelen vannak a lapszámban, mint az illusztrálásra és a többműfajú szerzők tapasztalataira vonatkozó reflexiók. Árkossy István és Banner Zoltán egyszerre személyes és történeti áttekintései adják meg az alaphangot; mellettük KissPál Szabolcs, Lena Dunham, Csontváry Kosztka Tivadar, Sütő István munkásságára vonatkoznak a lapszám legrészletesebb elemzései. Külön összeállítás foglalkozik Kántor Lajos kései, irodalomtörténet, művészettörténet és közéleti publicisztika határain átjáró könyveivel. Szépirodalmi műveket Deres Kornélia, Kemenes Géfin László és Vörös István közölnek. A lapszám képanyagát Vorzsák Gyula jegyzi.

Olvass továbbKép/szöveg átjárások

CAFÈ NOIR

A kávéházak világát villantja fel a folyóirat augusztusi lapszáma. Az eredetileg kávé fogyasztására szakosodott „vendéglátóipari egység”, amely később éttermi funkciókat is ellátott, az idők folyamán a társasági élet jelentős színterévé vált. Kosztolányi Dezső száz évvel ezelőtt egyszerűen csak kávévárosként emlegette Budapestet. Nem tévedett nagyot, hiszen aligha tehetett volna meg bárki néhány lépést anélkül, hogy ne ütközött volna egy kávéház teraszába, vagy éppen cégérébe.

Az első kávéfőzők a 18. században jelentek meg, virágzásuk pedig egészen a második világháború utánig tartott, mikor a kávéházak majd mindegyike bezárt. A kávéházkultúra azonban a 19. században, a 20. század első felében nemcsak Budapesten, de Európa más nagyvárosaiban is virágzott, mi több, Erdély-szerte is egyre-másra nyíltak meg az ismertebbnél ismertebb kávéházak. Az összeállítás egyfajta kultúr- és intézménytörténeti séta a „kávéházpiacon” a legrangosabb, legpatinásabb kávéházaktól a „késdobáló”, olcsó kávémérésekig.

Olvass továbbCAFÈ NOIR