Megjelent a Korunk júniusi lapszáma

Milyen az a művészet, ahol maga az emberi test a megmunkálandó anyag? Mit mondanak a kortárs társadalomelméletek a színre vitt életek mítoszairól? Mit tudnak ebből megmutatni például az Elvis Presley-életrajzból ihletődő filmek? Mennyiben tud igazivá válni a színpadon a verejték és a vér, hol húzódnak a realitáseffektusok határai? Hogyan látunk rá a költészet történetére, ha kiemelten figyelünk Csokonai Vitéz Mihály zenéhez való viszonyára, a slam poetryre, a dalszövegekre, vagy akár a szövegcentrikus zenék videoklipjeire?

A performativitás kérdése a művészetekben korszakonként újragondolható ‒ és jelenleg kiemelten aktuális. A performatív elem felerősödése a képzőművészetek és az irodalom területén a határvonalak fellazulását eredményezheti magában az alkotási folyamatban, de a művészettörténeti megközelítésben is, és a színházművészeti területekkel is szükségszerű átfedésben láttatható. A tematikus összeállítás különböző területeken vizsgálja a kérdéskört, a virtualitásra, médiumokra, identitásperformanszokra is figyelve. A lapszám szerzői többek között Kányádi Iréne, K. Horváth Zsolt, Jákfalvi Magdolna, Csörsz Rumen István, André Ferenc, Szabó R. Ádám, Lakatos Miska, Balázs Imre József, Fodor János.

Megjelent a Korunk májusi lapszáma

A közigazgatás a közpolitikák megvalósítása, a kormányzati intézmények igazgatása és a nonprofit intézmények irányítása – de nem utolsósorban tudományos diszciplína is. A politikatudomány egy olyan alterülete, amely kifejezetten igazgatási céllal készít fel köztisztviselőket a kormányzati és nonprofit szektorban való munkára. Sokrétű kutatási terület, amelynek alapvető célja a kormányzat működését elősegítő menedzsment és politikák előmozdítása, a kormányzati döntéshozatal tanulmányozása, maguknak a politikáknak, az azokat létrehozó különböző inputoknak és az alternatív politikák létrehozásához szükséges inputoknak az elemzése. A lapszámunkban közölt tanulmányok ezt a területet járják körül, különös tekintettel a hazai, konkrét kihívásokra és megoldáslehetőségekre.

A tartalomból: Kocsis János Balázs: Térátmenetek – a város és pereme; Csák László: A felsőfokú közigazgatás-oktatás jövője Erdélyben; Lőrinczi Dénes: Rend az önigazgatáshoz;

Tóth Szabolcs Barnabá: Közigazgatási törvények fogadtatása Háromszéken a helyi sajtó tükrében. 1925–1930; Lakatos Artur – Veres Dávid-Gábor: A prefektusi hivatal működése Romániában; Sztakics István Attila: A területi-közigazgatási egységek köz- és magánvagyonának az ügykezelése; Szabó M. Sándor: Az EU-s pályázatok hatása a LEADER program keretén belül Brassó megye észak-keleti kisrégiójában; Csősz Csongor: A romániai konszolidált államháztartás jövedelmének elemzése és összehasonlítása a svédországi állami költségvetés jövedelmeivel a 2006–2021-es periódusban;

Antalka Ágota: A koronavírus, a háború és az infláció hatása az egyénekre és a munkahelyi viszonyokra.

Megjelent a Korunk 2023. áprilisi száma

A „rovarológia” nemlétező szó ‒ ebben az esetben az entomológia tudományos megközelítései és a humán tudományok, illetve a nagyközönség által közösen belakott terepet kívánja jelezni. A rovarok fontos részesei az ökológiai folyamatoknak, de méreteiknél fogva hajlamosak vagyunk másodlagosnak tekinteni jelenlétüket az ember életében. A lapszám entomológus szakértők ‒ Keresztes Lujza, László Zoltán, Markó Bálint, Varga Máté ‒ bevonásával veszi számba a legaktuálisabb kérdéseket, amelyek a rovarok földi ökoszisztémában betöltött helyét érintik. A tematikus összeállítás vizsgálja a rovarok kulturális reprezentációit, művészeti ágazatokban való jelenlétét is, olyan szerzők cikkei révén, mint Balázs Imre József, Florin Bican, Kovács Újszászy Péter, Serestély Zalán, Szabó R. Ádám. A kapcsolódó irodalmi anyagot Berszán István, Németh Zoltán, Orcsik Roland, Simona Popescu, Tófalvi Zselyke jegyzik.