Megjelent a Korunk októberi száma

Milyen Európa-képet mutatnak a bűnügyi történetek, a krimik? Nyugat-Európa jóléti társadalmai unalmas mindennapjainak állóvizét még mindig a kelet-európai bűnözők és a keletről érkező bűnhálózatok kavarják fel? Vannak-e különbségek a különböző médiumok (irodalmi szövegek, filmek, sorozatok) bűnügyi történetei között? Más-e a bűn és bűnözés természetrajza Kelet- és Nyugat-Európában? Milyen összefüggések mutathatók ki a bűnügyi elbeszélések és az európai identitások működésmódja között? Mennyire képes a bűnügyi elbeszélés a hibrid és interszekcionálisan értelmezett identitások felvonultatására? Milyen a kortárs bűnügyi elbeszélések helyzete a gyártók, a piac és a fogyasztók szempontjából?

A lapszám egy európai kutatási eredményeiből válogat. Az összeállításban az olasz, a francia, a kelet-európai, az ír, a skandináv, a görög stb. krimikről olvashatók összehasonlító elemzések. Az írások egy európai uniós projekt keretében jöttek létre, melyet a Bolognai Egyetem koordinált.

A lapszámot Kálai Sándor és Keszeg Anna szerkesztette.

Megjelent a Korunk szeptemberi száma

Filozófus-költők: Empedoklésztől Heideggerig nem egy filozófus választotta a lírát gondolatai kifejezésére. De vajon mennyire állják meg helyüket versként is a szövegeik? Másfelől: a magyar irodalmon belül és azon kívül számtalan lírai szöveg fejteget gondolati tartalmakat, amelyek amúgy a filozófia „hatáskörébe” tartoznak, de a kifejtés nem értekező prózában, hanem versben valósul meg. Milyen filozófiai hozadéka, gondolati „teljesítménye” van a verseiknek a szakfilozófus szemszögéből nézve? Ez a tematikus összeállítás a filozófus-költők, illetve a költő-filozófusok alkotásait kettős szempontból, a gondolatiság és a líraiság szemszögéből olvassa újra.

Megjelent a Korunk augusztusi száma

A Bethlenek és a Telekiek a középkortól a II. világháború időszakáig Erdély talán legjelentősebb főnemesi családjai – utóbbi família 1697 óta viseli a római szent birodalmi grófi rangot: katonák, politikusok, diplomaták, tudósok, kerültek ki soraikból. Templom-, iskola-, könyvtáralapítások és támogatások fűződtek nevükhöz. Az összeállítás a Bethlen család bethleni ágának és a széki Teleki család jelentősebb személyiségei közül mutat be néhányat.

Olvass továbbBethlenek és Telekiek

Megjelent a Korunk júliusi lapszáma

Az írás az évezredek során az adminisztráció, a tudástermelés, -tárolás és -terjesztés, a kommunikáció alapvető eszközévé és médiumává vált. Végigkísérte az embert a civilizáció hosszú történetén. Mentalitásokat stabilizált, ingatott meg, kapcsolt össze; társadalmi esélyegyenlőségeket és egyenlőtlenségeket állított elő; különböző identitások létrehozását és működtetését tette lehetővé; távoli korokat és világokat tett megközelíthetővé. Az írás gyakorlása egyaránt szolgál mágikus, vallásos, gazdasági, rituális, esztétikai, teret tagoló funkciót. Komplexitása révén olyan tudományok reflektálnak rá, mint a történelemtudomány, a filozófia, a nyelvtudomány, az irodalomtudomány, a neveléstudomány, a pszichológia és az orvostudomány. A társadalmat és a kulturális gyakorlatokat vizsgáló etnológia és antropológiai megszületését követően az írással kapcsolatosan új kérdések merültek fel.

A Keszeg Vilmos által szerkesztett lapszám az írás, ennek kontextusai és a kapcsolódó mentalitások problematikáját vizsgálja – a kérdéskör elismert szakértői segítségével.

Megjelent a Korunk júniusi száma

Proust és a regény poétikái

1871-ben, százötven éve született Marcel Proust. Regényfolyama, Az eltűnt idő nyomában döntő módon alakította azt, amit a regénycselekményről, az emlékezet működéséről, a perspektíváról gondolunk a próza kapcsán. A lapszám írásai a Proust-regény által felvetett kérdések tágas kontextualizációjára törekszenek: egyaránt tárgyalnak fordítási és értelmezési kérdéseket, illetve vizsgálják a regény kulturális hatásának napjainkig terjedő továbbgyűrűzését a magyar és a nemzetközi irodalomban.

Olvass továbbProust és a regény poétikái