Interkulturalitás, imagológia

Megjelent a Korunk áprilisi száma

A mentális képek kutatása, a másság értelmezéseinek követése egyre aktuálisabb egy olyan társadalomban és interkulturális mediális közegben, ahol a másságok érintésközelbe kerülnek. Az imagológia interdiszciplináris jellegű, filozófiai, pszichológiai, szociológiai és irodalomtudományi szempontokat egyaránt érvényesítő módszer szerint vizsgálja a kérdéskört. A lapszám írásai művészeti alkotásokban (irodalmi művekben, filmekben) elemzik a megjelenített mentális képeket illetve az interkulturális viszonyrendszert, amelyben ezek létrejönnek, és amelyek fogadtatásukat is befolyásolják. A cikkek olyan témákat érintenek, mint az Iowai Nemzetközi Íróprogram, a kulturális emlékezet rései, a középkor-képzeteink alakulása, Henrik Ibsen és riválisai, Kazuo Ishiguro művészete vagy Radu Jude Arany Medve-díjas filmrendező munkái. Szerzők: Asztalos Veronka Örsike, Balázs Imre József, Bence Erika, Beretvás Gábor, Blénesi Éva, Fehér Imola, Gömöri György, Holicska István, Keszeg Anna, László Szabolcs, Medgyesi Emese, Gellu Naum, Pap József, Pieldner Judit, Pócs Veronika, Rabocskai Zsófia, T. Szabó Levente, Tapodi Zsuzsa, Tárnok Attila, Tompa Andrea, Válas Péter, Várallyay Gyula, Vojna Andrea Zsuzsanna.

Magyar migránsok, magyar emigránsok (18–20. század)

Megjelent a KORUNK márciusi száma

A történelmi Magyarország végső etnikai arculatát a török kiűzése utáni évtizedekben nyerte el, amikor jelentős sváb, román és délszláv lakosság érkezett az országba. A későbbiekben hozzájuk csatlakozott a főleg Keletről érkező zsidóság. A 19. században érdemi bevándorlásról nem beszélhetünk. Annál jelentősebb volt a gazdaságilag motivált kivándorlás, amely elsőszámú célpontjává az Egyesült Államok vált. A kivándorlók kisebb része visszatért, többségük azonban örökre az Újvilágban maradt.

Olvass továbbMagyar migránsok, magyar emigránsok (18–20. század)

Iskola a 21. század határán

Megjelent a Korunk februári száma

Az online oktatásról a februári Korunkban

Az iskola nem csupán Ottlik Géza nagyhatású regényében, de a valós, sőt virtuális világban is mindig a határon volt, és van a jelenben is. Ez a határ nem egyenlő a perifériával, hanem olvasatunkban sokkal inkább két elválasztott területet egyszerre választ szét, és köt össze. Ottliknál például a gyermekkort a felnőtt léttel. A Korunk folyóirat tematikus számában a határ a 20. és 21. századi oktatási szemléletmód között húzódik: ezt a határt tematizálják a lapszám szerzői. A jelenlegi rendkívüli időszakban az a kérdés merül fel, hogy határ 2019 és 2020, az osztálytermi oktatás és a távoktatás között terül-e el. Összeállításunkban ezt a határhelyzetet, köztes létet járjuk körül, külön tekintettel a koronavírus-helyzet okozta oktatási problémákra.

Olvass továbbIskola a 21. század határán

Tévé – készüléken túl

Megjelent a Korunk januári száma

A Tévé – készüléken túl című lapszám a televíziós tartalmakkal és a televíziós ökoszisztéma kérdésével foglalkozik. A pandémia alatt mindannyiunk tapasztalata lett, hogy a streaming-szolgáltatók mennyire belakják világunkat, milyen sokféle problémát, társadalmi jelenséget lehet megérteni, feldolgozni a televíziós sorozatoknak köszönhetően. Az összeállítás a televízió új uralmának a technikai, gazdasági, kulturális, pszichés vonatkozásait vizsgálja. A tanulmányok egy része a televíziós univerzum általános vonatkozásait vizsgálja (Gálik Mihály, Mészáros Ferencz, Keszeg Anna írásai), de több olyan sorozatelemzés is olvasható, melyek az elmúlt évek legjelentősebb tévés tartalmait értékelik (Bátori Anna, Makkai Júlia Anna, Hermann Veronika, György Evelin írásai). A tévés tartalmak a rovatokban is eljönnek, a témához kapcsolódó sorozat- és könyvajánlót is tartalmaz a lapszám.